Sokáig a japán konyha orosz-rulettjeként tekintettek a gömbhalból készült ételekre, hiszen a világ egyik leghíresebb ínyencségének mája és ivarmirigyei a ciánkálinál több százszor erősebb mérget tartalmaztak.

Úgy tűnik a japán konyhaművészet kínálja a legegyszerűbb megoldást a szigetország partjainál egyre nagyobb számban feltűnő óriásmedúzák okozta problémákra.

A japán fővárostól néhány kilométerre, a Tokyo-öbölben található Yatsuhigata láp vizeit szinte teljes egészében ellepte az aosa alga. A Yatsushiga Természetvédelmi Központ munkatársai a károssá minősített vízinövényen végzett vizsgálatok során rájöttek, hogy az kiválóan hasznosítható bioműanyag előállítására.

Minden évben július harmadik hétfőjén tartják Japánban a Tenger Napját, amely hivatalosan 1996 óta számít kitüntetett napnak, a 2003-as japán állami ünnepekről rendelkező törvény elfogadása óta pedig nemzeti ünnepnek.

Japán kutatók tengerililiom kolóniára bukkantak az Izu-Ogasawara óceáni árok alján, körülbelül 9000 méteres mélységben. A Csendes-óceán fenekén, a Hádész-zónához tartozó területen a sötétség, az alacsony hőmérséklet és a magas víznyomás miatt - a korábbi feltételezések szerint - nagyobb élőlények számára nem alakulnak ki megfelelő életkörülményeket.

Mintegy 80 tengerfenéki dombot fedeztek fel a japán partiőrség kutatói a legdélebbi japán fősziget partjaitól 10 kilométerre a Yatsushiro-beltengerben. A Kumamoto prefektúrához tartozó terület ellenőrzését végző egység vezetője a képződmények szabályos formái miatt először illegálisan elhelyezett hulladékokra gondolt

A túlzott lehalászás és a természetes egyensúlyt megbontó különféle emberi tevékenységek következtében a világ óceánjaiban egyre gyakrabban tűnnek fel a megszokottól eltérő méretű élőlények.

Az ABISMO nevű robot jóvoltából a Marianna-árok közeléből kapott óceán-fenéki talajmintát tanulmányozhat a Japán Tenger-Föld Kutató Hivatal.