A Magyar-Japán Baráti Társaság és a Japán Alapítvány szervezésének köszönhetően március 21-22-én a Thália Színházba látogatók megismerkedhettek a japán kultúra különféle értékeivel: betekintést nyerhettek a művészetek és szertartások világába, melyek már több évszázada jelen vannak a japán hétköznapokban, kipróbálhatták a játékokat, valamint megkóstolhatták az ételeket és italokat. A programok három helyszínen folytak: az Előcsarnokban, az Új Stúdióban és a Nagyszínpadon. Elkülöníthető volt a tradicionális és populáris kultúra, azonban akár csak Japánban, az ősi és modern elemek közötti egyensúly itt is megvolt. Ennek köszönhetően az idősek és a fiatalok körében mindenki talált magának megfelelő elfoglaltságot. A rendezvény sikerességét jelentősen befolyásolta, hogy a szervezők is aktív résztvevői voltak a programoknak.

Japán Nap, ahogy mi láttuk - helyszíni beszámoló a Thália Színházból
2009. március 27. - Kálmán Csenge Orsolya / oriens.hu

Háromnegyed 11-re érkeztünk a Thália Színházhoz. Az épület előtt már ekkor nagy tömeg várta, hogy kezdetét vegye a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megrendezett Japán Nap.

Kapunyitás után néhány perccel már alig lehetett a bejárat közelében felállított táncpadhoz férkőzni. Az emberek többsége csak szemlélődött, néhány vállalkozó szellemű azonban ki is próbálta.

Az utóbbi években egyre nagyobb nyilvánosságot kapó japán képregények is jelen voltak a rendezvényen: az előtérben a könyveket árusító standnál nagy keletje volt a regényeknek, a történelmi témájú műveknek és a mangáknak, míg beljebb fiatal rajzolók manga stílusban készítettek portrét az asztaluknál sorakozó látogatókról.

Portrékészítés manga stílusban.

A kisebb gyermekekkel érkező családok számára nagyszerű szórakozást nyújtott az origamizás valamint a tako, azaz a sárkánykészítés. A lányok és a fiúk lelkesen próbálkoztak a nagy türelmet igénylő munkával.

Idősek és fiatalok egyaránt kedvüket lelték az origamizásban.

A hajtogatásban a vállalkozó kedvűek segítségére volt Villányiné Simén Mariann, a Magyar Origami Kör elnöke, akihez – ugyan csak szemlélődőként - csatlakozott Vadadi Kornél, valamint Katona Ervin is.

Szervezők az origami bemutatónál (balról jobbra): Villányiné Simén Mariann, a Magyar Origami Kör elnöke,
Vadadi Kornél a Magyar-Japán Baráti Társaság elnökségi tagja és Katona Ervin az Egyetemi Bonsai Club elnöke.

A másik asztalnál Andaházy László és felesége készített papírsárkányokat a látogatók kívánsága szerint. Aki közelebbről is végignézte elkészülésüket, az láthatta, hogy a tako nem csupán nagyszerű játék, hanem olyan kreatív elfoglaltság is, amely bizonyos szintű tudás elsajátítását igényli a készítés, a díszítés és a röptetés terén egyaránt.

Andaházy László az MJBT TAKO Tagozatának vezetője és felesége papírsárkány készítés közben.

A nagyméretű papírsárkányok dekorációként is csodálatosan mutattak.

A kalligráfiánál a sor kifogyhatatlan volt. Eleinte csak 1-1 nevet írattak, később azonban egyszerre akár többet is, akadt, aki legalább tízet, de mindenki türelmesen végigvárta az előtte lévő összes kívánságát. Az asztalnál Aoki Tomiko, Borsányi Klára, Vihar Judit és Goto Shota teljesítették fáradhatatlanul a vendégek kéréseit.

Aoki Tomiko (a baloldali képen) a J-CAT Magyarország önkéntese, Borsányi Klára a Magyar-Japán Baráti Társaság elnökségi tagja és Goto Shota (a jobboldali képen) a Magyarországi Japán Nagykövetség J-CAT koordinátora.
A japán szépírás rengeteg embert vonzott. Dr. Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke egy elkészült kalligráfiát nyújt át az egyik vendégnek.

Fehér, piros, barack és zöld színű papírok közül lehetett választani – nem meglepő módon a piros fogyott el leghamarabb –, viszont voltak, akik a saját maguk által készített origamira vagy papírsárkányra rajzoltattak.
Természetesen én is kiálltam a magamét. Jobbról a Csenge keresztnév japán átirata látható katakana írásjegyekkel.


(A beszámoló folytatódik a következő oldalon...)

12következő ›utolsó »

hozzászólás