Szipognak, könnyeznek, számuk túllépte a 20 millió főt és a helyzetük nem javul: ők azok a japánok akik a világháború után nagy számban telepített ciprusfák miatt most pollenallergiától szenvednek. Ami a magyaroknak a parlagfű, az a japánoknak a cédrusfa.



Az egyre terjedő pollenallergia is a világháború utóhatása
2008. április 08. - Hegyi Attila

Március és április idején az átlagosnál több maszkos embert látni a japán nagyvárosokban. A tavaszi szél és a virágzó cédrusfák milliók életét nehezítik meg - némelyeknek komoly veszélyt is jelentenek. A szénanátha jellemző velejárói az orrfolyás, tüsszögés, szemkönnyezés vagy a viszketés. Ezek ellen eddig még nem jelent meg teljesen tünetmentessé tevő gyógyszer, így amikor kezdődik a pollen-szezon nincs más megoldás - ha az embernek ki kell mozdulnia otthonról -, elő a maszkot és a szigetelt szemüveget. Habár nem is olyan régen már bemutattak egy teljesen új virágpor-előrejelző robotot és a hozzá való információs rendszert, ez még nem jelent kellő védettséget a tünetek ellen.

Japánban igen magas, az allergiás betegek száma. A lakosság 16 százaléka szenved túlérzékenységtől, ami az Egyesült Államok illetékes egészségügyi szervezetének (American Lung Association) adataiban olvasható 8,7 százalékos arányhoz mérve nagyon komoly problémára utal. A fővárosi kormányzat szerint 2006-ban Tōkyō Metropolisz lakosságának 30 százalékánál jelentkezett az allergiás betegségek valamilyen típusa.

Honnan jön annyi pollen és milyen növény okoz gondot?

A tavaszi szél a Honshū közepén emelkedő hegyek felől Kantō sík területei felé hordja a fák allergén porait. Azon a vidéken körülbelül 7 millió hektárnyi cédrus és ciprusfa található, amit a második világháború során felégetett erdők - a fősziget területének mintegy 1/5 része - helyére ültettek. A tűz letakarította a hegyoldalakat, nem maradt szinte semmi ami megköti a lejtőket. Ez Japánban, ahol mindennaposak a földrengések katasztrófával fenyegetett. Hogy megvédjék a környék településeit és szántóit a földcsuszamlás okozta károktól, nagyra növő terepfogó növényeket ültettek. A cédrusóriások megtették amit vártak tőlük: megkötötték a talajt, tiszta levegőt és ipari alapanyagot adtak. Semmi gond nem volt egészen addig, amíg az olcsó import faanyagok meg nem jelentek a piacon. Akkor a rendszeres kitermelés és "karbantartás" leállt, az erdők "elvadultak" és ha nyáron sok napfényt kapnak, akkor a főváros megbetegszik. 2007 nyarán 88 órával volt hosszabb a napsütéses időtartam, mint egy évvel korábban. Ennek köszönhetően idén tavasszal az előző évhez képest háromszor annyi pollengömb repdes a Metropolisz légterében, érzékeny emberekre vadászva.

A cédrusok kellemetlen tulajdonsága, hogy akár 300 éven át képesek újra és újra virágozni. A háború óta eltelt időszak pedig elég volt ahhoz, hogy megerősödjenek és a tőlük telhető legnagyobb aktivitással szórják pollenjeiket. Ráadásul a fák anyaga jóval messzebb képes eljutni a szélben, mint a rétek vagy mezők hasonlóan allergia-veszélyes füveinek pora.

Gyógyszerek, maszkok, technológia

Az idei pollen özön az előzetes számítások szerint összesen 183 milliárd yen mínuszt okoz majd a japán gazdaságnak. Az allergiás betegek kiesése a munkából, a kezelésükre fordított támogatás, a csökkenő kereskedelmi forgalom az országnak is komoly károkat okoz.

Az egyik túlérzékenységben szenvedő beteg például úgy indítja a napját, hogy megnézi az aznapra jósolt pollenértéket. A Meteorológiai Intézet Japán időjárása mellett a légszennyezettségi adatokat is rendszeresen frissíti weboldalán. A levegő allergén anyag tartalma 30 percenként aktualizálódik, így az emberek mindig a pontos értékről kapnak értesítést. Ha a virágpor veszélyes szintre ér, a beteg ki sem mozdul otthonról. Akad persze, aki ezt nem teheti meg, így a tőle telhető legbiztonságosabb módon elindul a munkahelyére. Egy 40 éves pollenallergiás üzleti elemző például azt mondja, hogy a légzési nehézségek miatt a tavaszi mozgás akár kalandtúrának is felfogható.

A nagyobb gyógyszeripari gyárak viszont profitálhatnak 2008-ban. Gazdasági elemzők ezek alapján 16 és 20 milliárd yen közötti bevételt jósolnak számukra, hiszen a korábbiaknál háromszor több virágpor miatt valószínűleg több gyógyszer és gyógyeszköz fog elkelni.

A technológiát is megpróbálják segítségül hívni. A pollenvadász robotok mellett új fajta, nagyobb biztonságot nyújtó maszkokat is fejlesztenek. A gyógyszerkutatásba szintén több pénzt fektetnek, évről évre újabb ellenszerek látnak napvilágot, de még egy sem mondható tökéletesnek.

A kormányzat idén eltervezte, hogy a nagyobb városok közelében található cédruserdőket kivágja és helyükre kevesebb pollent termelő fákat ültetnek. Az újraerdősítési program tervei szerint Tōkyō környékén 2016-ig 20 százalékkal tudják majd csökkenteni a levegő virágpor tartalmát és hasonló értékeket várnak Honshū más részein is.

Forrás:Kyodo

hozzászólás