A felkelő Nap országában az utóbbi két évben ugrásszerűen megnövekedett a feudális-kor történelme iránt érdeklődő nők száma. Fiatal lányok és középkorú nők egyaránt nagy lelkesedéssel ismerkednek a 400 évvel ezelőtti polgárháborús időszak katonai vezetőinek életútjával. A kereskedelmet és turizmust is befolyásoló jelenséget a média korábban "rekijo-boom", manapság pedig "kastély-boom" néven emlegeti.
A 400 évvel ezelőtt élt hősök ma is az érdeklődés középpontjában állnak. 2010. január 27. - Hegyi Attila / oriens.hu
A kardforgató hölgyek esetén használt 女剣士 - onnakenshi elnevezés után Japánban a középkori várakat és erődöket rendszeresen látogató nőkre is új kifejezést alkottak: Rekijo (歴女, ejtsd:rekidzso) vagyis olyan nő, aki a rajong a történelemért. Míg 3 évvel ezelőtt még a középkorú férfiak köréből kerültek ki a téma rajongói, addig mára a hölgyek tőrnek előtérbe. Egyes becslések szerint számuk Japán-szerte meghaladja a 140 ezer főt.
Amióta a kormány 1000 yenre csökkentette a gyorsforgalmi utak ETC rendszerének hétvégi és ünnepnapi használati díját, észrevehetően fellendült a belföldi turizmus. A kedvezményes elektronikus autópályajegy úgy tűnik több hasznot hoz mint amire korábban számítottak: az olcsóbb útdíj mozgásba hozta azokat is, akik korábban a magas költségek miatt nem vállalkoztak nagyobb távolságú kirándulásokra. Az utazási kedv tehát növekszik, az autós turisták a látnivalóknál több pénzt költenek és így a kormányzatok a közvetett adóból is több bevételhez jutnak. Márpedig a történelem megszállottjaiként is emlegetett hölgyek bátran költekeznek, ha az érdeklődésük középpontjában álló szolgáltatásokról és termékekről van szó.
A Katou Kiyomasa (1562-1611) hadúr (大名 - daimyo) által 1607-ben épített Kumamoto kastély - 熊本城 (Kumamoto prefektúra, Kumamoto város) a tavalyi év egyik legfelkapottabb célpontja volt a rekijo csoportok körében. Az üzemeltetők adatai szerint 2007 végéig a látogatók száma évente átlagosan 80-100 ezer fő volt. Viszont a 2008-as látogatottsági statisztikákban az év tavaszától elképesztő mértékű növekedés tapasztalható: Kumamoto-jo tavaly előtt összesen 2 millió 40 ezer embert fogadott, a múlt évben pedig körülbelül 1 millió 773 ezer látogatója volt. Az úthasználati díjengedmény és a "kastély-boom" közötti összefüggést jól jelzi, hogy a várfalakon kívüli parkolókban rengeteg olyan autót lehet látni, amelyik a prefektúrán kívülről érkezett.
A növekedés hátterében azonban nem csak a kormány kedvezménye áll. Kumamoto-kastély hirtelen megugrott népszerűségében fontos szerepet játszott a Tsumabuki Satoshi főszereplésével forgatott Tenchijin című NHK taiga-dorama, amely nagy sikert aratott a nézők körében.
- A televíziós filmsorozat forgatása egy ideig a kastély falai között zajlott. Ennek is betudható, hogy az ország távoli részeiről érkezett látogatók száma is jelentősen megnőtt - mondta a kastélyt működtető iroda szóvivője.
Kumamoto kastély. (Fotó: Sato N. - oriens.hu)
De a Kumamoto-jo nem az egyedüli felkapott kastély Japánban. Hasonló tendencia figyelhető meg más 17. századi történelmi emlékhelyeknél is.
A tengerszint felett 200 méteres magasságban épített Iwakuni-kastély a 400 éves históriáján túl a környék szemet gyönyörködtető szépségével is látogatók ezreit vonzza. Tornyából egyik irányban a hegyek közt tekergő Nishiki-folyó kanyarulata, másik irányból pedig a Seto-beltenger partvidékének látványa tárul a turisták elé. Tavaly a statisztikák szerint 155 ezer ember kereste fel a kastélyt, ami 14 ezer fővel több, mint az egy évvel korábbi adat.
A regionális turisztikai irodák tájékoztatói alapján megállapítható, hogy azok a japán települések, amelyeken erőd vagy várkastély áll, a vendégszám tekintetében a 2007 előtti átlagokhoz képest az utóbbi 2 esztendőben jóval nagyobb emelkedést könyvelhettek el. Így például a Kokura-kastély - 小倉城 (Fukuoka prefektúra, Kitakyushu város) látogatóinak száma is a 2007-es 94 ezer emberről 2009-ben 114 ezerre növekedett. Az idei év első 10 napján iskolás csoportok özönlötték el az 1630-ban elkészült építményt. A Kurume városi Női Egyetem (女子大 - joshidai) huszonéves hallgatói nagy lelkesedéssel tanulmányozták a korabeli eseményeket szemléltető táblákat és a kastélyhoz kapcsolódó történeteket. Tanáraik elmondásából kiderül, hogy a lányok kedvenc történelmi korszaka a Tokugawa sógunátus utolsó éveit magába foglaló időszak (幕末 - bakumatsu).
- Amikor belépek a kastélyba úgy érzem mintha időutazásban vennék részt és ez az egész nagyon szórakoztató számomra - nyilatkozta a Yomiuri Shimbun újságírójának az egyik hallgató.
Olyan helyszín is akad, ahol a "boom" előtt folyamatos látogatócsökkenést tapasztalhattak a fenntartók. Egy ilyen a Shimabara-kastély - 島原城 (Nagasaki prefektúra, Shimabara város), amelynél a 2007-es évi 219 ezer fős mutató komoly csökkenést és statisztikai szempontból mélypontot jelentet. 2008-ban aztán a negatív tendencia megállt, ismét emelkedni kezdett a műemlékhez látogató turisták száma és tavaly már 249 ezerre ugrott. Az üzemeltetők a kastélyok turisztikai vonzereje mellett itt is a rekijo-hatást látják a fokozódó népszerűség hátterében, ugyanis a kimutatások alapján a női látogatók száma is nagy mértékben megemelkedett.
Rekijo csoport a Kumamoto-kastélynál. (Fotó: Yomiuri)
Várhatóan hasonló eredményt hoz a nők körében igen népszerű Fukuyama Masaharu főszereplésével készülő új NHK történelmi jdorama, melynek egyes részeit Nagasakiban forgatják. A január 3-tól már látható Ryomaden (龍馬伝) című sorozat Sakamoto Ryoma életét dolgozza fel. Nagasaki környéki idegenforgalmi irodák már az év első heteiben a más prefektúrákból beutazók számának átlagon felüli növekedéséről számoltak be.
A taiga-dorama (大河ドラマ) műfaj az NHK "találmánya", egy rendszerint egész éven át tartó televíziósorozat, melynek témája Japán középkori történelme. Az első ilyen jdorama 1963-ban került a képernyőre. Azóta a szigetország állami televíziója minden évben műsorra tűz egy-egy új sorozatot. A főszerepeket alakító színészeket legtöbbször bálványként (idol) imádják a nézők, így egy-egy alakítás után a történelmi főhős alakja iránt is érdeklődni kezdenek.
Fukuyama Masaharu mint Sakamoto Ryoma, a Ryomaden című taiga-dorama főszerepében. (Kép: NHK)
A helyzetet kihasználva a Japán Kastély Alapítvány külön kiadványokkal igyekszik tovább népszerűsíteni a szigetország 17. századi hadurainak erődítményeit. A Japán 100 legszebb kastélyát felsoroló listát - elmondásuk szerint - a "boom" érintettjeinek kínálják.
- A kastélyok a japán múlt tanúi, így a történelem iránt érdeklődő utazók számára a legmegfelelőbb célpontok ismereteik bővítéséhez - mondta az alapítvány egyik képviselője.
Természetesen a turisztikai jelentőségen kívül más gazdasági szempontokból is hasznos a megnövekedett kastélylátogatók száma. Egyik érdekesség, hogy a történelem iránt érdeklődő és utazó nők egyre nagyobb számban megtalálhatók a digitális kamerák és fényképezőgépek vásárlói között. Nagyon sokan, miután felkeresnek egy-egy látnivalót, az ott készített képeket megosztják ismerőseikkel a nagyobb japán közösségi oldalakon, illetve saját blogjaikban. A BNC Ranking weblap külön listát is készített a nők által kedvelt, profi fényképezőgépekről. Mint ebből kiderül, az ilyen technológiai eszközök iránt általában kevésbé érdeklődő gyengébbik nem képviselői meglehetősen igényesen válogatják a fotózáshoz használt eszközeiket. Kedvenceik között olyan gépek szerepelnek, mint a Canon EOS Kiss X3, a Nikon D90 és D5000 típusú modellek, az Olympus E-PEN vagy a Ricoh GR/CX.
A két Nikon óriás: Nikon D90 és Nikon D5000. (Fotó: BNCranking)
Az igazán megszállottak a modern japán kultúra cosplay műfajának képviselői. Ők az elméleti érdeklődésen túl tettekkel (például jelmezes beöltözéssel) is kifejezik a történelem iránti rajongásukat. Akadnak olyanok, akiket a polgárháborús Sengoku korszak (1467-1573) témáira épülő animesorozatok és videojátékok (például a Sengoku Basara - 戦国BASARA) sodortak a rekijo életmód felé, illetve vannak akik a doramák láttán éreztek késztetést a kosztümös szerepjátékhoz. Valószínű tehát, hogy a március elején Saitama városban megrendezésre kerülő "Sengoku Harcosok Fesztiválja (戦国武将祭 - sengoku bushou matsuri) a játékmániások mellett a cosplayerek számára is kihagyhatatlan esemény lesz.
Az NTV japán televíziócsatorna tavaly nyári összeállítása alapján a Tenchijin dorama egyik kihelyezett Niigata prefektúrabeli forgatásán a csatajeleneteket több ezer néző tekintette meg a helyszínen. A sorozat ütközeteinek felvételekor körülbelül 200 nő statisztaként, korhű öltözetbe bújva részese lehetett a harcmezőn történteknek.
A kastélyturizmus gazdasági hozományai esetén természetesen meg kell említeni a médiatermékeket és a nélkülözhetetlen apró ajándéktárgyakat is. A Sengoku időszak témájával foglalkozó könyvek, animék, mangák, filmek és szuvenírek egyik legismertebb "lelőhelye" Tokyo központjában a Jidai-ya (時代屋) üzletlánc. 2006 februárjában egy egyszerű, történelemmel foglalkozó kiadványokat árusító vállalkozásként nyitották meg első könyvesboltjukat, ám az egyre népszerűbb téma miatt hamarosan bővíteni kezdték a kínálatot. Ma a fentebb felsorolt termékeken kívül teaházat és ruházati részleget is működtetnek, új üzleteik pedig sorban nyílnak meg az ország számos pontján. Míg a kezdetekkor vásárlóiknak csak mintegy 20 százalékát adták a nők, addig mára vendégeik közel fele rekijo.
A tulajdonosok elmondása alapján az üzlet vendégei között nem ritka a külföldi turista sem. Az országhatáron kívülről érkezett vendégek érdeklődése elősegítheti a téma nemzetközi ismertségének terjesztését. Mivel a szamurájok kora a legtöbb nyugati országban közkedvelt téma, egyesek szerint az anime, a jpop és a cosplay mellett hamarosan a Sengoku kor hadurai is világszerte ismert hősök lehetnek.
A jidai-ya üzlet termékei a Sengoku korszak témáit jelenítik meg. (Kép: Jidai-ya)
A nők keresik a példaképet, a férfiak meg Akibában egy maido kávézóban csorgatják a nyálukat. Persze csak a lakosság 0.1%-a, de akkor is ők a fiatalok és elvileg az ország jövője. Azért a társadalom ott is kifordult egy picit.
Szerintem a mai rohano vilagban mas lett az emberek fontossagi sorrendje es az ertekrendje...manapsag csak STAR-okat talalunk korulottunk akik sokszor csak hullocsillagok . Talan nem tudnak annyit nyujtani hogy igazi peldakepek lehessenek . A hosokert vissza kell menni a tortenelembe es megkerdezni toluk, mi az igaz út es megéri-e a faradsagot rajtamaradni....
1925 Esaki Reona, (江崎 玲於奈) fizikus, az alagútdióda kifejlesztője. 1973-ban a félvezetők alagúteffektusának vizsgálata során tett kísérleti felfedezéseinek köszönhetően Nobel-díjat kapott.
A nők keresik a példaképet, a férfiak meg Akibában egy maido kávézóban csorgatják a nyálukat. Persze csak a lakosság 0.1%-a, de akkor is ők a fiatalok és elvileg az ország jövője. Azért a társadalom ott is kifordult egy picit.