Hivatalos diplomácia kapcsolatok hiányában kínai közvetítéssel került sor Tōkyō és Phenjan újabb egyeztetésére. Japán és Észak-Korea képviselői így Kínában ültek asztalhoz, hogy ismét tárgyalásokat kezdjenek a phenjani ügynökök által elrabolt japán állampolgárok ügyében. A megbeszélés eredményeként az észak-koreai fél beleegyezett, hogy egy japán nyomozócsoport ellenőrizze a bizonyítékokat, átvizsgálja a fellelhető dokumentumokat és kikérdezzék az esetleges tanúkat. A bizottság munkájának kezdetével a japán kormány felold néhány szankciót a tavasszal meghosszabbított büntető intézkedések közül.

Az emberrablások kivizsgálásáról folyó egyeztetéseken a kommunista rezsim nukleáris leszerelését ellenőrző csoport japán tagja, Saiki Akitaka a tárgyaló fél.

A hideg háború első fegyveres konfliktusának tekinthető (1950-1953 között zajló) koreai háború után az északi országrész sztálinista vezetése titkos ügynököket küldött a nyugati szövetségesekkel együttműködő szigetországba. Embereik japán állampolgárokat raboltak el, hogy saját kémeik számára oktatókat, kiképzőket szerezzenek. Az erőszakkal elhurcoltaknak a japán szokásokra, a mindennapi életben megjelenő viselkedési formákra, a nyelvi különlegességekre és kifejezési formákra valamint a kapcsolatépítés formaságaira kellett megtanítaniuk a kommunista kémeket.

Évtizedekkel később azonban - az ország katasztrofális gazdasági helyzete miatt - szükségük volt a fejlett világ energia- és élelmiszersegélyeire, így 2000 után apránként bevallották, hogy embereik több japánt is elraboltak. Ezen személyek pontos száma azonban továbbra sem tisztázott. Észak-Korea 13 embert ismer el, japán és nyugati források azonban több száz elhurcoltról szólnak.