A japán kultúra képviseletében Tōkyō 14 művészeti ágat jelöl az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára. A japán fővárosban működő Kulturális Ügyek Irodájának múltheti bejelentése alapján a szigetország tradicionális művészeti ágai közül tagságra pályázik például a gagaku (hagyományos udvari zene), az ainu néptánc vagy a Kyōto-i Gion fesztiválon látható Yamahoko felvonulás is.

A Noh színjátszás, a Ningyo Joruri Bunraku színház és a Kabuki színművészet már szerepel az UNESCO által igazgatott "Az emberiség szellemi kulturális örökségének mesterművei" listán, amely a 2009 szeptemberében életbe lépő Szellemi Kulturális Örökség program elődje. A 14 japán művészeti ág az akkreditációs vizsgálat után a tervek szerint ezekkel együtt nyer majd felvételt a listára.

Eddig ismert jelöltek a minden év júliusában Kyōtoban megrendezett Gion fesztivál Yamahoko felvonulása; az Ojiya-Chijimi és Echigo-Jofu kenderszövés Niigata prefektúrában; a Kagoshima prefektúrában található Koshikijima újévi maszkos játéka a Toshidon; a nemrégiben hivatalosan is bennszülött népcsoportnak elismert Ainu nép tradicionális tánca, amelyet 1984-ben a szigetországban fontos szellemi kultúrális értékké neveztek ki; és a Hayachine Kagura nevű szent shinto zene és táncelőadás Iwate prefektúrából.

A további japán pályázók kiválasztására Tōkyōban egy 300 kulturális értéket tartalmazó listát állítanak össze. Ezt azután egy japán bizottság elemzi és a leginkább kiemelkedőket fogják jelölni az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség jegyzékébe.

Az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára pályázó japán művészeti ágak

Az egyezmény létrejöttének célja hogy felhívja a világ figyelmét az egyre inkább háttérbe szoruló kulturális értékekre, úgymint a szájhagyomány útján terjedő tradíciók és kifejezések, rituálék és népszokások, társadalmi gyakorlatok, az előadóművészetek valamint a hagyományos népművészetek.

Az UNESCO 2006-ban léptette életbe a Szellemi Kulturális Örökség védelméről szóló egyezményt. Ennek új világörökségi listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez beérkező jelölések közül egy kormányközi bizottság választja majd ki a szereplőket.

Az örökséghez a kormányzatok jelölései és az UNESCO jóváhagyása után olyan elemek csatlakozhatnak, amelyek egy nép történetében fontos szerepet játszottak a szellemi kultúra vagy az etnokultúra szempontjából és ezért nagy jelentősége van annak, hogy az utókor számára is elérhetőek, megtanulhatóak maradjanak.

Az elbírálási folyamat nem lesz olyan szigorú, mint a világörökséggé jelölésnél megszokott alapos vizsgálat, amelynél az ellenőrző bizottságtól egyhangú "egyetemes érték" elismerés szükséges. (A világörökség-jelölteket egy szakosított intézet értékeli, a szellemi örökséggé válásnál ilyenre nincs szükség.) A kiválasztásra azok a kulturális javak kerülnek, amelyeket a származási helyükért felelős ország kormánya nemzetileg is megőrzendőnek javasolt és a beválasztásuk az ENSZ szervezet szerint kellően indokolt.

A kulturális javakból összeállított két listát (Representative List of the Intangible Heritage of Humanity és a List of Intangible Cultural Heritage in Need of Urgent Safeguarding) 2009. őszén jelentik be, akkor derül ki, hogy az emberiség szellemi értékei közül a továbbiakban melyek élvezhetik majd az UNESCO felügyeletét, amely megfelelő jogi eszközt nyújt védelmükhöz és megőrzésükhöz is.