Évszázadok óta tartó problémát igyekszik megoldani a japán kormány azzal, hogy hivatalosan is elismeri a Hokkaidō szigetén élő ainuk bennszülött mivoltát. Ez az ősi, természetimádó nép a Jōmon korszakban jelent meg a japán szigetvilág különböző vidékein. Az idők folyamán egyre északibb területekre szorultak és ma már csak Hokkaidō és a Kuril-szigetek területén élnek nagyobb közösségeik. Egészen eddig a japán kormány nem tekintette őket egyenrangúnak. Sorsukat nemcsak a vereséggel végződő harcok, de a 19. század végéig tartó "jogi" elnyomás is nehezítette: nem kaptak önrendelkezési jogot és hivatalosan nem gyakorolhatták sem nyelvüket, sem pedig vallásukat.

Az 1946-ban létrejött Ainu Szövetség a második világháború után tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal, de ügyükben lényegesebb előrelépés 1997-ig nem történt. 11 évvel ezelőtt aztán a japán parlament életbe léptette az új "ainu-törvényt", amely garantálta a népcsoport kultúrájának megőrzését, beleértve azok nyelvét is. Persze ez a rendelet sem egészen az volt, amit az északon élő bennszülöttek vártak, így a megkülönböztetés továbbra is megmaradt.

A közelgő Sapporo-i G8 csúcs alkalmat adott a közösség képviselőinek, hogy a média nyilvánosságát felhasználva megsürgessék egy kicsit a továbbra is halogató japán kabinetet. Hokkaidō prefektúra önkormányzatának 2006-os adatai szerint az ország legészakibb területein 23.782 ainu él. A pénteken elfogadott felsőházi döntés értelmében mostantól már őket is saját kultúrával, nyelvvel és vallással rendelkező japán őslakos népként tartják számon.