Az OECD kedden közzétett felmérése szerint Japán közoktatási rendszere az egyik legköltséghatékonyabb A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet minden évben megvizsgálja tagországaiban az állami iskolák működését. Idén 29 nemzet oktatási rendszerét elemezték és az egy osztályra jutó átlagos tanulói létszám (elemi iskolában 28,3 fő, középfokú iskolákban 33,3 fő ) tekintetében Japánt az ötödik helyre rangsorolták - írja a Japan Times.
Andreas Schleicher - a nemzetközi szervezet statisztikai csoportjának helyettes vezetője - szerint a költséghatékonyság kulcstényezője a tanár-diák arány, ami Japánban már-már túl magas is, de láthatóan hozzájárul az oktatás színvonalának fejlődéséhez, hiszen jobb képességű tanerőt igényel és jobb munkakörnyezetet biztosít.
Az Education at a Glance (Oktatási körkép: OECD mutatók) 2008-as kiadványa szerint három éve az oktatási kiadások állam által finanszírozott része Japánban 68,6 százalék volt, ami jóval alatta maradt az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 85,5 százalékos átlagának. A GDP-ből az oktatásügyre fordított összeg öt év alatt 0,2 százalékkal csökkent, 2005-ben a bruttó hazai termék 4,9 százaléka jutott az általános, közép- és felsőfokú képzésre (a Szervezet átlaga 5,8 % volt). Az előbbi adatoknak megfelelően a magánszférából származó támogatás 31,4 %, amivel Dél-Korea és az Egyesült Államok után Japán a harmadik helyen áll.
A kormányzati kiadások a felsőfokú szakképzésben 66,3 százalékos mutatóval rendkívül magasnak mondhatók, hiszen az OECD államok átlaga csupán 26,9 %. A felmérésből az is kiderül, hogy a japán egyetemi hallgatók kevesebb kormányzati juttatást kapnak, mint európai társaik. Az Oktatási körkép adatai alapján a szigetország főiskoláin és egyetemein tanuló diákoknak csak 3,2 százaléka külföldi, ezek nagy része (40,6 %) koreai és kínai. Az alig több mint 3 százalékos arány messze alatta marad a többi országban tapasztalható értéknek, ami összességében 18 % körül mozog.
A Szervezet felmérése beszámol arról is, hogy a japán egyetemek az átlaghoz mérve alacsony térítést kérnek a külföldi diákoktól: a körülbelül 4000 dollár (kb. 680 ezer Ft) fele vagy akár negyede is lehet a többi OECD országban kért összegnek.
A tanárok fizetése szintén átlagosnak mondható. A nemzetközi felmérésben 15 éves gyakorlati háttérrel rendelkező általános és középiskolai tanárok adatait hasonlították össze: Japán a 49.097 dolláros (kb. 8,3 millió Ft) mutatóval Luxemburg, Svájc, Dél-Korea és Németország után az ötödik helyen áll.
Tájékoztatásképpen egy kezdő tanár ennek majdnem a felét 26.256 dollárt (4,47 millió Ft), a 30 éve a pályán levő pedagógus pedig a maximális 62.645 dollárt (10.68 millió Ft) kaphatja. A csúcskategória eléréséhez a többi OECD országban jóval kevesebb idő alatt is el lehet jutni, Ausztráliában például 5-9 év után már a legmagasabb fizetési kategóriába lehet kerülni.
Az óraszámokat tekintve a japán pedagógusok a legfoglalkoztatottabbak, hiszen tanévenkénti 1952 órás mutatójukkal az adatokat rendelkezésre bocsátó 17 ország sorában első helyen állnak. (Ehhez hozátartozik, hogy a japán iskolai időszak minden év áprilisától a következő év márciusáig tart.) Az OECD felmérés átlaga egy tanítási évben az alapfokú oktatásban 1662, középfokúban 1651, felsőfokúban pedid 1654 óra.
