Összesen 188 tizenhetedik századi japán katolikust - közöttük nőket és szamurájokat - avatnak ma boldoggá Nagasakiban. A város délnyugati részén álló Big N baseballstadionban Jose Saraiva Martins bíboros olvassa fel XVI. Benedek pápa apostoli levelét, amellyel elismeri a mártírok szerepét a japán kereszténység létrejöttében.

A mai boldoggá avatás a legnagyobb amit Ázsiában valaha is rendeztek. Létrejötte egy hosszú folyamat, 27 év kutatómunka és vizsgálat eredménye. 1981-ben II. János Pál japán látogatásakor került szóba elsőként az 1603 és 1639 között kivégzett katolikusok üdvözültnek nyilvánítása.

Kasui "Peter" Kibe a Jézus Társasága (jezsuita) szerzetesrend papja és 187 társa a kínzások és szenvedések ellenére sem tagadta meg hitét. Kasui az 1600-as években papi küldetését teljesítve jórészt gyalogszerrel eljutott Rómába. Ezért a tettéért a vallás szigetországi történetében "az ember aki bejárta a földgolyót" néven is említik. A bíboros pénteken újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette, Kasui és társai nélkül a kereszténység ma nem lenne jelen Japánban. Történelmi feljegyzések szerint abban a korban több tízezer japánt üldöztek halálba a vallásuk miatt.
- A hitükért haltak meg, nem kereskedelmi vagy politikai okok miatt - mondta Martins bíboros.

A kereszténység 1549-ben a Szent Ferenc Xavér vezette jezsuita szerzetesek érkezésével jelent meg Japánban. Az első időszakban a misszionáriusokat örömmel fogadták a vallás így szabadon terjedhetett az országban. A Japán Katolikus Püspöki Konferencián elhangzottak szerint akkoriban több mint 200 ezer embert térítettek át és kereszteltek meg a jezsuita szerzetesek.
1587-ben aztán a hatalmát a nyugati befolyástól féltő sógun, Toyotomi Hideyoshi a misszionáriusokat fokozatosan kitiltotta az országból, egy évtizeddel később pedig megkezdődött a japán keresztények üldözése. Az akkor halálra kínzott 26 mártírt 1627-ben boldoggá, 1862-ben pedig szentté avatták.

Mivel a 16-17. században a szigetország egymással viaskodó hadurak harctere volt, az egymást követő sógunok a nyugatiakkal folytatott kereskedelemből remélt haszon (fegyverek és pénz) miatt a legdélebbi főszigeten engedélyezték, illetve részben megtűrték a keresztény térítők jelenlétét. A vallás fénykorában a terület ura az európai kereskedők otthonául szolgáló Nagasaki városát a jezsuitáknak adományozta, így a katolikus egyház japán központja ott alkult ki. Habár a keresztény birtok csak rövid életű volt - Hideyoshi és azt követően Tokugawa is saját ellenőrzése alá vonta a területet -, a nyugatról érkezett vallás mély gyökereket eresztett a régióban.

Ázsia legnagyobb üdvözülté avatási ünnepségén a harcot elutasító, katolikus hitüket felvállaló japán papok, szamurájok, nők és gyerekek szerepét méltatja a Vatikán. Az eseményre mintegy 30 ezer hívőt várnak a Kyusu szigetén fekvő városba.