Hétfőn végrehajtották a japán lakosság körében gyakran átláthatatlannak és igazságtalannak nevezett jogrendszer reformjának első lépését: a második világháború óta először került sor esküdtszék bevonásával levezetett bírósági tárgyalásra a szigetországban. A hat esküdt egy májusban történt gyilkossági ügyben segédkezett a bíráknak.

Japánban 1928 és 1943 között már működött a polgári lakosságból esküdteket választó igazságügyi rendszer, de a világháború végének közeledtével egyre nőtt a belpolitikai káosz, a jogrendszer hivatalos képviselői (ügyészek és ügyvédek egyaránt) rossz szemmel nézték, hogy a hétköznapi emberek is befolyásolhatják a bírói döntést. Az elmúlt 66 évben ezért a tárgyalások kimenetele csak a 3 tagú bírói tanács döntésén múlott.

Gyakorta érte panasz a japán rendőrség kihallgatási módszereit is. A bevett szokás az volt, hogy a gyanúsítottat egy teljesen zárt szobában, megfigyelés nélkül hallgatták ki, ami akár erőszakos vallatási módszerek alkalmazására is lehetőséget adott. Igazságügyi statisztikák szerint a japán büntetőügyekhez az esetek közel 100 százalékában találnak bizonyítékot, amibe a vádlott vallomása is beletartozik.

Korábban ha az elítélt ártatlanságát hangoztatta, szinte semmi esélye sem volt arra, hogy ügyét felülvizsgálják. Így járt az a 62 éves férfi, akit több mint 17 évig tartottak fogva egy 4 éves kislány meggyilkolásának vádjával. Sugaya Toshikazu 1991 óta hiába hangoztatta ártatlanságát és kérte ügye felülvizsgálatát, kérelmét egyszer sem fogadták el. Ügyvédje végül titokban kicsempészte egyik hajszálát amin DNS vizsgálatokat végeztek és csak ekkor derült ki, hogy az áldozaton talált minták nem tőle származnak. Ez kellett ahhoz, hogy újra vizsgálatot indítsanak Sugaya úr ügyében. Miután a Tokyoi Legfelsőbb Bíróság hivatalos eredményei is igazolták ártatlanságát, rögtön szabadon engedték.

Az ilyen esetek joggal felháborítják az ország közvéleményét. Napilapok felmérései szerint az átlag japán polgárok az esküdtszéki rendszer bevezetésétől a kellően megalapozott bizonyítékok nélkül hozott ítéletek számának csökkenését és a bírósági eljárások demokratikusabbá tételét várják.

Japánban évente 2500-3000 ügyben, többségében erőszakos bűncselekményekben bonyolítanak le bírósági tárgyalást. Az újonnan bevezetett esküdtszéki rendszerbe alapos vizsgálatok után eddig már 300.000 ember neve került be. Közülük minden alkalommal sorsolással választják ki egy-egy tárgyalás esküdtjeit.