Már japán helyszínek is szerepelnek az UNESCO - Global Geoparks Network (GGN) listáján. A földtani szempontból nemzetközi jelentőségű területek közé két vulkanikus régió és egy geológiai törésvonal vidéke került fel. A szigetország első geoparkjai: a Shimabara-félsziget Nagasaki prefektúrában, az Itogawa vulkanikus terület Hokuriku régióban valamint a Toya krátertó és az Usu-hegy Hokkaido szigetén. A vulkáni kitörések okozta felszíni változások és az azokat követő időszakokban született természeti változások miatt mindhárom helyszín gyönyörű látványt nyújt.

A Toya-tó és az Usu-hegy természetes állapotának megőrzéséért már hosszú ideje küzdenek helyi civil szerveződések. Ebben a harcban úttörő munkát végzett Mimatsu Masa, egykori postamester, aki élete és megtakarított pénze nagy részét arra fordította, hogy megvédje az ország északnyugati részén fekvő hegyvidéki területet az iparosodástól, különösen a természetet nagyban károsító bányák nyitásától. A Toya valójában egy krátertó, az Usu-hegy vulkánjának egyik kitörése után, körülbelül 100 ezer évvel ezelőtt jött létre.

A Toya krátertó és az Usu hegy Geoparkja Hokkaido szigetén. (Kép: Yomiuri)

A Niigata prefektúrában található Itoigawa geopark jelentősége történelmi szempontból is kiemelkedő. Az ősi időkben az Itogawa-Shizuoka tektonikus vonal mentén fontos kereskedelmi útvonal vezetett: innen indult a Shio-no-Michi, azaz a só út. Itowaga bányáiból Nagano érintésével szállították Edo városába (a mai Tokyo) a konyhavilág számára nélkülözhetetlen, kiemelkedő kereskedelmi jelentőségű ásványi anyagot.

Az Itoigawa Geopark területe. (Kép: 47News)

A Shimabara-félsziget Nagasaki keleti oldaláról nyúlik az Ariake-tengerbe. Területén halad át az Unzen-árok, amely a Fülöp-lemez szomszédságában húzódik és gyakori vulkanikus aktivitások szülőhelye. A hegy legutóbb 1990-ben az Unzen-Fugen kitörés alkalmával okozott komoly pusztítást a vidéken. Peremvidékén számos tradicionális japán forró vizű fürdő (onsen) üzemel.

A Shimabara-félszigeten fekvő Unzen Geopark. (Kép: Yomiuri)

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezetének Földtudományi Tagozata 1997-ben álmodta meg a geopark programot. 7 évvel később, 2004-ben létrejött a Globális Geopark Hálózat, amit gyakran az UNESCO Világörökség földtani változataként, a Föld geológiai örökségeként is emlegetnek. Célja egy adott terület "élettelen" természeti értékének megőrzése és az abból származó kulturális javak fenntartása. Jelenleg 19 ország 63 helyszíne tudhatja magáénak a világszervezet különleges védelmét.