A rizsből készült japán alkoholos ital, a nihonshu egyre emelkedő nemzetközi népszerűsége az export termelés növelésére és külföldi reklámhadjáratok indítására ösztönzi a korábban leginkább csak belföldi piacra alapozó gyártókat. A gazdaság gyengülése - sok más iparág mellett - érzékenyen érintette az italgyártókat és így a japán szakéfőzdéket is.

A belföldi kereslet csökkenésében a gazdaság állapota mellett a fő problémát a "konkurens" szeszes italok jelentik: az erősebb, teltebb ízű shochu vagy az olcsóbb és gyengébb hatású sör egyre nagyobb szeletet szakít az eddig vezető szaké piacáról. A visszaesést a nagyobb cégek a külföldi forgalmazás bővítésével próbálják egyensúlyozni. Mivel világszerte egyre nagyobb figyelmet kap a japán kultúra (és azon belül a konyha világ is) a feltörekvő divatot és az érdeklődést kihasználva a nyugati országrészben működő nagy tradíciókkal rendelkező nihonshu készítők termékei kecsegtető kilátásokkal jelenhetnek meg Ázsiában és az Egyesült Államokban is - olvasható a Yomiuri Shimbun hírében.

Japán egyik legnagyobb nihonshu főzdéje, a Hakutsuru vállalat például a hét több napján már csak az exportra szánt termékekkel foglalkozik. A palackozás után a tengerentúli piacra kerülő italokat angol nyelvű ismertetőt is tartalmazó címkékkel látják el, majd a egyesével dobozolják őket. Kobe kikötőjéből aztán ezek az üvegek a világ számos országába eljutnak. Habár az export 10 év óta folyamatosan nő, igazi ugrás csak 2004 után következett be.

Dobozolás előtt a külföldi piacokra szánt szaké (nihonshu) a Hakatsuru gyártósorán. (Fotó: Yomiuri)

A japán kereskedelmi minisztérium statisztikái szerint 1999-ben az országban még évi 10 millió hektoliter nihonshu kelt el, idén viszont ez az érték valószínűleg csak 6 millió lesz. Hasonló viszonylatban, egy évtizede az ital exportja 75 ezer hl volt, míg mára már túllépte a 120 ezer hektolitert. A kivitel közel fele az Egyesült Államokba irányul, de jelentős részt vesz Dél-Korea és Kína is.

Európában elsősorban a gazdag választék miatt nincs igazi kereslet a japán nemzeti italként is emlegetett "szaké" irányába. Az amerikai siker az ottani piacot uraló erős italoknak, például a 40 százalékos alkoholtartalmú whiskey típusoknak köszönhető, hiszen az enyhébb innivalóra vágyók számára nincs igazi középút. Körülbelül 15 % alkoholtartalmával a nihonshu egy majdnem üresen álló "polcra" ugrott be és a "könnyebb és jobb" szlogennel jó pozíciót tart a szeszesitalok versenyében. Ráadásul a japán átlagéletkor ismeretében sokan minden szigetországból származó ételt és italt az egészséges életmóddal kapcsolnak össze, így gyártóik adott esetben akár komolyabb erőfeszítések nélkül is hatásos reklámkampányt tudnak folytatni.

Ez a "se nem bor, se nem pálinka" jellegű japán szaké (vagy ahogy ők hívják, a nihonshu - 日本酒) a legtöbb esetben 13-15 százalékos alkoholtartalommal bír. A víz tisztaságától és a külön erre a célra termesztett szakérizs (nem étkezési rizs) típusától függően Japán-szerte több fajtájával találkozhatunk. Habár kezelése hasonlít a boréhoz, gyártási technológiája miatt inkább a sörnek lehetne nevezni.

Meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi szaké elnevezés Japánban teljesen mást jelent: a szigetországban minden alkoholos ital szaké (酒 - sake vagy お酒 - o'sake). Amit a japán "rizsbor" kategóriában ismerünk annak igazi neve nihonshu.