Ritka Heian-kori földbirtok-jelölő fa került elő Tōhoku régióban. A kutatók szerint valószínűleg a 10. század környékén készülhetett az az Iwate prefektúrában talált fadarab, amely egy ősi kínai írásjegyet visel magán. Ōshū város közelében, Dōnoue (道上) romjainál a helyi kulturális hivatal "Kultúrvagyon és Kincslelet Kezelő Központja" (岩手県埋蔵文化財センター - Iwate-ken Maizo Bunka Sentaa) által irányított feltárás során találtak rá az írásos fadarabra (木簡 - mokkan).

A lelet egy körülbelül 46 centiméter hosszú és 4 centi szélességű "bot", amelyen a földbirtokok határának és tulajdonosának jelölésére használt ősi kínai 字 (olvasata: aza) karakter található. A ritka kifejezésen kívül 6 sornyi tintával írt szöveg olvasható rajta. Külön emeli értékét, hogy - a központ egyik kutatója szerint - a japán történelem fára jegyzett "dokumentumai" közül a most megtalált darab a legrégebbi mokkan, amelyen a "字" szerepel.

Az eddigi kutatás során napvilágra került információkból feltételezik, hogy a területen egy Kimiko no Hiromorimaro nevű földműves élt, aki földjét és az ott termelt rizst az egyik Heian-kori nemesnek adta. Hogy erre mások figyelmét is felhívja, egy tiltó szöveggel ellátott fadarabot (禁制木簡 - kinzei mokkan) helyezett ki a rizsföld határára. Ezt támasztja alá, hogy a tintával írt szöveg infravörös vizsgálata után a 字 karakteren kívül felfedezték a "tiltott rizsföld" (禁制田 - kinzeida) feliratot is.

A Dōnoue-romoknál 2006 óta folytatnak ásatási munkálatokat. A prefektúra finanszírozásával végzett feltárások egy körülbelül 3.000 ㎡-es területet érintenek, ahol a Heian-kortól (794-1185) az Edo-korig (1603-1868) terjedő időszakból épületek és eszközök maradványai kerültek elő.

A mokkan egy olyan fadarab (tábla, léc vagy rúd) amit az ősi Japánban elsősorban dokumentálásra használtak. A leggyakoribb leletek a Nara-korból (710-794) kerültek elő. Honshū főszigeten eddig körülbelül 350.000 ezer tintával írt szöveget tartalmazó fadarabot találtak a régészek. Érdekesség, hogy ezek közel felére Heijokyo (a mai Nara) középkori romjainál bukkantak rá.

Kutatásuk és a rajtuk szereplő elkopott írás "megfejtése" a történészek fontos feladata, hiszen a szövegek alapján képet lehet alkotni a kor társadalmáról, életmódjáról, kultúrájáról, a japán irodalom gyökereiről vagy akár a különböző hadurak irányítása alatt álló régiók közötti kapcsolatokról is.