Megváltoztathatja a japán tudósok eddigi álláspontját a szigetország kőkorszaki történelméről a Dōshisha Egyetem régészeinek legújabb felfedezése: a Shimane prefektúrában található Sunabara romjainál végzett feltárások során a kutatók több pattintott kőeszköz darabjaira bukkantak. A kormeghatározás után bebizonyosodott, hogy ezek a szigetországban talált eddigi legősibb kőszerszámok maradványai - közölte a feltárást irányító intézet vezetője. A jelenlegi ásatást egy körülbelül 110-127 ezer éves rétegben végezték, amikor rátaláltak az első kés formájú kődarabra.

A legdélebbi fősziget északnyugati részén fekvő Izumo város körül található könnyen elérhető ősi kőzetrétegeknek köszönhetően évek óta folynak ott különféle geológiai és archeológiai kutatások. Augusztusban Narusa Toshirō, a Hyōgo Tanárképző Egyetem oktatója és fizikai földrajzkutató lelt rá az első kőeszközre, mondhatni a szerencsének köszönhetően, hiszen akkor még csak az alig 1 mm vékony él látszott ki a környező vulkáni kőrétegből. Azt követően értesítette a Dōshisha Egyetemen tanító Matsufuji Kazuo professzort és a hónap végén közös feltárási munkálatokat kezdtek.

A lejtős területen ásott 2 méter mélységű kutatószelvényekben néhány héttel később újabb leletekre találtak, amelyek mindegyike 1,5-5,2 cm hosszúság közötti kvarc és riolit anyagú eszköz. Formájuk alapján szilánkolással készítették őket. A középső paleolitikum kései fázisából származó tárgyak valószínűleg 120 ezer évvel ezelőtt készültek, vagyis több tízezer évvel korábbiak, mint az eddig Japánban felfedezett társaik.

Az eddigi ismeretek szerint a legkorábbi emberi tevékenység nyomai Japánban körülbelül 80-90 ezer évvel ezelőttiek. A mostani felfedezés ezért fontos mérföldkő lehet a japán történelemkutatás terén és új lendületet adhat a szigetország területén élt paleolitikumi közösségek nyomainak kutatásához.