Mezozoikus kőzetrétegekbe szorult borostyánok belsejében két eddig még ismeretlen hangyafaj fosszíliáit találták meg japán kutatók. A több mint 85 millió éve élt állatok a legősibb hangyamaradványok közé sorolhatók. Az Iwate prefektúrában található területen korábban számos bánya működött. Ezekben rendszeresen végeznek anyaggyűjtést a Kuji Borostyán Múzeum kutatói.

Az első példányt még a 80-as években Kuji város környékén fedezték fel. Az eddigi vizsgálatok alapján még mindig csak feltételezik, hogy a rovar a Sphecomyrminae alcsaládba tartozott. Ezek az állatok még nem teljesen egyeztek a mai hangyákkal, leginkább azok előfutárainak lehet őket nevezni. A Sphecomyrma példányai a méhek néhány jegyét is magukon viselték. A japánul Akebon hangyának nevezett faj gyantába ragadt példánya 3,5 mm hosszúságú.

A Kuji bányáiban talált borostyán, benne egy Kréta-korban élt hangya maradványa. (Fotó: 47News)

Szintén Iwate prefektúrában, de egy másik területen került elő 1998-ban egy újabb azonosíthatatlan fosszília. Noda falu tengerparti részén, a Yoneda alapkőzetben (a legalsó, legrégibb kőzetréteg) felfedezett borostyán közepében egy 85-87 millió éve élt rovar maradványai rejtőztek. A fosszília osztályba sorolása nem sikerült, a körülbelül 3 mm hosszúságú hangya a kutatók előtt teljesen még ismeretlen fajhoz tartozik. A borostyán helyi elnevezése után ideiglenesen a Kunnoko hangya jelölést adták neki.

A Noda falu tengerparti kőzetében találták ezt a körülbelül 85 millió éves borostyánba ragadt hangyát. (Yomiuri)

A fosszíliák vizsgálatának eredményeiről szeptember 3-án tartottak sajtótájékoztatót a Kuji Múzeum szakemberei. Mivel a városban nagy hagyománya van a borostyán dísztárgy készítő mesterségeknek, valószínű, hogy korábban is voltak már hasonló "felfedezések", amelyek azonban nem kerültek a tudomány látókörébe. Kuji környéke kedvelt "vadász terep" az ősi megkövesedett fenyőgyantából létrejött ásvány gyűjtőinek. A településen szinte minden sarkon találni egy borostyándísz boltot, vagy ékszerkészítő műhelyt.