Értékes felfedezésekkel gazdagodott nemrégiben a japán szigetvilág létrejöttét vizsgáló tudományág. Két augusztusi bejelentés szerint Ibaraki prefektúrában Kambrium-kori kőzetrétegre bukkantak, egy Toyama prefektúrából származó gránittömbből pedig archaikumi ásványi szemcsék kerültek elő. A maga nemében mindkét lelet a legidősebb japán geológiai felfedezésnek számít. Rajtuk keresztül a tudósok mélyebb bepillantást nyerhetnek a szigetország földtani kialakulásának történetébe és részletesebb adatokat kaphatnak Japán születésének folyamatáról.

Az ezredforduló óta folyó tudományos munkálatok során a kutatók olyan kőzetdarabokat kerestek, amelyekben cirkon nyomaira bukkanhatnak. Ez a magmás kőzetekben gyakran előforduló cirkónium (Zr) tartalmú szilikát ugyanis az egyik legmegbízhatóbb hosszútávú időre vonatkozó (évmilliárdokat átfogó) módszer, az urán-ólom kormeghatározás fő eleme. A cirkon nagyon tartós ásvány, a magas hőmérséklettel szemben is ellenáll, és ennek köszönhetően a gránitot formáló magmában is épen marad.

Két évvel ezelőtt egyszer már siker koronázta erőfeszítéseiket: a Hitachi várostól északra eső hegyvidéki régióban 506 millió évvel ezelőtt keletkezett rétegeket fedeztek fel. Az akkori lelőhelytől nem sokkal távolabb, nemrégiben egy 5 millió évvel korábbi, tudományos szempontból rendkívül értékes ásványmintát találtak. Az ország legrégebben keletkezett egybefüggő kőzetrétege Hitachiōta város közelében, a Momiya-folyó felső szakasza mentén kiemelkedő, körülbelül 511 millió évvel ezelőtt formálódott hegyvidéki területen található.

Szintén lényeges felfedezés, hogy a várostól keletre feltérképeztek egy körülbelül 30 négyzetkilométer kiterjedésű, 507 millió évvel ezelőtt létrejött kőzetréteg alkotta térséget - olvasható a Yomiuri Shimbun tudományos hírében.

511 millió éve keletkezett kőzetrétegek Ibaraki prefektúrában. (Fotó: Yomiuri)

Augusztus 25-én egy másik jelentős felfedezésről is bejelentés született: a Nemzeti Tudományos Múzeum munkatársa ekkor tájékoztatta a sajtót egy 4 évvel ezelőtt begyűjtött gránitdarab analizálásának eredményéről.

Toyama prefektúrában, az egykori Unazuki település közelében fekvő Kurobe szurdok sziklái között olyan gránittömböt találtak, amelynek belsejében - mint ahogy a radiometrikus kormeghatározás után kiderült - 3,75 milliárd éves, körülbelül 0,1 mm nagyságú elliptikus ásványi szemcsék is rejtőztek. A Gifu prefektúrában korábban talált gneisz szemcsékhez képest ez a lelet 350 millió évvel hamarabb keletkezett, így hivatalosan is Japán legősibb ásványi mintáját tartalmazza - írta a Chūgoku Shimbun.

3,75 milliárd éves ásványi szemcsék Toyama prefektúrából. (Fotó: Yomiuri)

Kelet-Ázsia északkeleti részén már találtak 3600 millió évnél idősebb ásványokat. A földtudomány jelenlegi álláspontja szerint a japán szigetvilág az ázsiai kontinens keleti széléről, Kína szárazföldi részéről vált le.

Ezek a felfedezések jelentős mértékben hozzájárulnak Japán geológiai történetének kutatásához és ehhez kapcsolódóan más tudományágak fejlődését is nagyban segítik.

Az ország legősibb "homokszemcséit" szeptember 26-ig a nagyközönség is megtekintheti Tōkyōban, az Ueno parkban álló Nemzeti Természettudományi Múzeumban.