Közel 40 éve tart a tudományos verseny a Földre hulló meteoritdarabokért a világ fejlett országai között. Japán, az Egyesült Államok valamint Kína kutatócsapatai az ezredforduló óta egyre nagyobb figyelmet fordítanak az Antarktiszon előforduló, világűrből származó kőzetek iránt. A versenyt jelenleg a Felkelő Nap országa vezeti: a Nemzeti Sarkkutató Intézet gyűjteményét kedd óta már körülbelül 16.200 antarktiszi meteorit gazdagítja. Japán ezzel továbbra is az Egyesült Államok és Kína előtt jár - olvasható a JiJi Press beszámolójában.

A Déli-sarkvidéken működő japán Showa bázis csapata az expedíció táborától körülbelül 600 kilométerre, a Sor Rondane-hegységben (Sør Rondane Mountains) fedezte fel a legutóbbi "zsákmányt". A 4 apró kozmikus kőzetdarab nagysága körülbelül 10 mm, tehát egyik sem haladja meg a kisujj hegyének átlagos méretét. A felfedezés híre mégis frissítően hatott a JARE 51-es expedíció kutatóira, hiszen az elmúlt 9 évben a japánok egyetlen követ sem találtak azon a területen.

A Showa bázison dolgozó japán-belga tudóscsoportot egy rutinos "meteoritvadász", a Tohoku Egyetemen tanító Tsuchiya Noriyoshi professzor vezeti, aki egyetemi munkatársaival a nagy számú "égi kőtörmelék" mellett korábban már néhány vas-nikkel tartalmú darabot is begyűjtött. Mivel a Földre hulló kozmikus anyagok legtöbbje (több mint 90 százaléka) kő, így ez utóbbiak mindig érdekes felfedezésnek számítanak.

A témával foglalkozó tudományos szakemberek szerint évente mintegy 30-40 ezer tonna meteorit érkezik a Föld légkörébe. Többségük elég az atmoszférában, viszont a nagyobbak, ha darabokban is, de rendszerint elérik a felszínt. Ezek nagy része a tengerekbe hull vagy a sűrűn lakott kontinensek valamelyikén ér földet, ezért csak nagyon ritkán lehet rájuk bukkanni. A déli földrész azonban a bázisok területét kivéve érintetlen és lakatlan, így az Antarktisz jegében rengeteg "szabad préda" található. Külön érték, hogy némelyikük több millió éves is lehet.

És ez az, ami magyarázatot adhat arra a kérdésre, mi értelme van apró kőzetdarabok után kutatni a fagyos kontinensen? A világűrből érkező meteoritok vizsgálatával ugyanis nem csak érdekes ásványtani felfedezésekhez juthatnak a kutatók, hanem betekintést nyerhetnek a Mars vagy a Hold történelmébe, de akár különböző naprendszerek evolúciójába is.

Apró fekete törmelék a fehér jégmezőn: meteorit darabot találtak a japán kutatók.
(Fotó: JiJi Press)

Kapcsolódó hír:
- Óriási japán légkörmegfigyelő rendszer az Antarktiszon