A Shiga prefektúrában fekvő Higashiōmi területén végzett ásatások során a több ezer éves veremházak maradványai között nemrégiben egy nőalakot formázó apró szobrot is találtak a régészek - adta hírül az NHK japán állami televízió. A korai gyűjtögető közösségek korszakának végéről származó női torzót nagy valószínűség szerint kultikus céllal készítették.
Az Aidanikumahara nevű régészeti lelőhelyen a prefektúra Örökségvédelmi Hivatalának kutatói korábban öt, a Jōmon-kor elejéről származó, 5-8 méter átmérőjű és 0,6-1 méter mélységű veremház nyomaira bukkantak. Ezek feltárása során több agyagedény törmelékével és kőeszközzel együtt került elő ez a feltehetőleg rituális alkalmakon használt agyagfigura (土偶 - dogū), ami a Kyōto Egyetem egyik professzora szerint a mellek és a csípő kihangsúlyozása miatt leginkább a termékenység jelképe lehetett.
Aidanikumahara - Japán legrégibb veremházainak lelőhelye. (Fotó: Sankei)
Mérete egészen apró: magassága 3,1 cm, legszélesebb pontján 2,7 cm, a tömege pedig mindössze 14,6 gramm. A torzó nyakrésze 3 mm átmérőjű, benne egy körülbelül 2 cm mély lyuk található. Az NHK japán állami televízió híre alapján a közelében felfedezett faszén nyomokból sikerült egy hozzávetőleges kormeghatározást végezni, ami szerint használati idejét 13.000 évvel ezelőttre, a Jōmon-korszak kezdetére becsülik. Ezt figyelembe véve elmondható, hogy a nőalak amellett, hogy talán a legrégibb japán szobor, a Jōmon-kor (i.e. 14.000 – i.e. 300) kései szakaszában született művészi kialakítású szobrok elődje is egyben.
Az Aidanikumahara lelőhelyen előkerült körülbelül 13.000 éves Jōmon-kori nőalak. (Fotó: Sankei)
A Mie prefektúrában, Matsusaka város területén található Kayumi Ijiri lelőhelyen 1996-ban egy hasonló szerepű, de méretében és formájában eltérő szobor került elő a föld mélyéből. A most bejelentett felfedezésig azt a figurát tartották Japán legrégibb agyagszobrának.
A régészek álláspontja szerint ezek a dogū tárgyak a jobb termékenységért és bőségért "imádkozó" emberek életének fontos kellékei voltak.
