Hiába próbálják a japán kórházak a délkelet-ázsiai térségből érkező munkavállalókkal csökkenteni a nővérhiányt, a megfelelő szintű nyelvtudás és különösen a bonyolultabb kanji karakterek ismeretének hiánya miatt nagyon sok jelentkező elbukik a munkaengedély megszerzéséhez szükséges vizsgákon. A kialakult helyzet így azt mutatja, hogy Japán jogilag ugyan engedélyezi a külföldi munkaerő beáramlását, de gyakorlatilag szinte ellehetetleníti a jelentkezők állandó foglalkoztatásának megkezdését.

Hosszú távra csak olyan külföldieket alkalmaznak egészségügyi dolgozónak, akik rendelkeznek a japán kormány által előírt vizsgákkal. Éppen ezért az utóbbi két évben a nemzetközi egyezmények alapján munkavállalási céllal Japánba települt indonéz és fülöp-szigeteki nővéreknek hiába van hazai szakképzettségük, 2012-re meg kell szerezniük a japán licencet is, különben megvonják tőlük a tartózkodási engedélyt.

Az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium a bonyodalmak megszüntetése miatt úgy döntött, hogy a nemzeti vizsgához szükséges előírásoknál könnyíti a kérdések nyelvezetét és a szakmához nem feltétlenül szükséges kanji írásjegyek olvasását furigana kiegészítéssel könnyíti - olvasható a Yomiuri Shimbun egészségügyi mellékletében. (A furigana a kanji karakter felett szereplő egyszerűsített írásmód, olyan mint a magyar nyelvben az idegen szavak után írt kiejtést segítő átírás.)

A japán nyelvi segítség mellé a jövőben a betegségek neveit angolul is szerepeltetik, a tudományos kifejezéseknél (mint például a kémiai elemek nevei) pedig feltüntetik a nemzetközileg használt, latin betűs rövidítéseiket.

Némileg könnyítenek a nyelvi követelményeken. (Fotó: NNN)

A könnyítés szükségességét mi sem mutatja jobban, mint a statisztika, ami szerint az Indonéziából és a Fülöp-szigetekről érkezett nővérnek jelentkező munkavállalók között rendkívül alacsony a vizsgákat teljesítők aránya. Az első éves felkészítés végén egyetlen jelentkező sem felelt meg a követelményeknek, és a második évben is csak 1 százalékuk ment át a felmérésen. Akik a jövő februári vizsga során is elbuknak, azoknak el kell hagyniuk Japánt.

Délkelet-ázsiai országok állampolgárai a Japánnal kötött gazdasági partnerségi megállapodás (Economic Partnership Agreement - EPA) alapján más államokkal szemben némileg könnyebb feltételekkel kaphatnak munkát a szigetországban. Az európai országok közül Japán egyedül Svájccal írt alá ilyen jellegű együttműködési egyezményt.

Munkában a Fülöp-szigetekről Japánba érkezett nővérek egyike. (Fotó: Chūnichi)

Szeptember 9. Japánban az Elsősegély Napja (救急の日 - kyūkyū no hi). Az esemény naptári elhelyezkedése a nyelvből adódik: japánul az elsősegély megfelelője kyūkyū (救急). A számnevek sorában a kyū kilencet jelent, így társították az elsősegély kifejezéshez a kilencedik hónap kilencedik napját.

Ebből az alkalomból az oktatási intézmények országszerte olyan programokat szerveznek, ahol az egészségügyi dolgozók munkájának jelentőségét és az elsősegélynyújtás fontosságát állítják a középpontba.

Elsősegélynyújtó vetélkedő az egyik japán iskolában. (Fotó: Yomiuri)