Évszázadokon át háborítatlanul feküdtek a narai óriás Buddha-szobor alatt azok a kardok, melyekről egy nemrégiben végzett röntgenes vizsgálat során kiderült, hogy valójában a 45. japán uralkodó, Shōmu császár híres hagyatékának darabjai.

Japán régészeknek 1 év alatt sikerült kideríteniük, hogy kinek a végső nyughelyéül szolgált az Asuka falu területén álló 7. századi Kengoshizuka sírhalom. Az ősi temetkezési helyet a kutatók szerint Saimei császárnőnek, a Yamato-dinasztia második női uralkodójának és lányának, Hashihito hercegnőnek építették.

A kétezer évvel ezelőtti időjárási adatok vizsgálatával a régészek előtt megnyílhat az út több, eddig még nem bizonyított történelmi tétel tudományos alátámasztására. Japán archeológusok és geokémikusok nemrégiben a fák évgyűrűinek vizsgálatával próbáltak magyarázatot találni egy 3. századi kínai krónikában szereplő eseményre.

A legújabb vizsgálatok szerint a világ egyik legrégibb faépítményeként emlegetett narai Hōryū-ji helyett a szintén Nara városában álló Gangō-ji zen meditációs csarnoka dicsekedhet a legöregebb fa építőanyaggal. Szakértői vizsgálatok szerint a Gangō-templom (元興寺) Zenshitsu csarnokának tetőszerkezetében olyan japán hamisciprus (Chamaecyparis obtusa) gerendák találhatók, amelyek egyikét - a dendrokronológiai elemzés szerint - egy 582 körül kivágott fából ácsolták.

Az első japán államalakulat megalakulásának idejéből származhat az a maszkos, fegyveres emberalakot ábrázoló festmény, amit Kitakyūshū egyik régészeti lelőhelyén fedeztek fel a kutatók.

Valószínűleg Japán legrégibb színes festménye került elő a föld mélyéből az Aichi prefektúrában található Isshikiaokai régészeti lelőhely területén.

Mivel a japán Császári Udvar Ügynöksége az ország történelmének kutatásában fontos szerepet játszó ősi sírhalmok vizsgálatát csak a lehető legritkább esetben engedélyezi, a régészek előtt igen kevés lehetőség adódik ezek feltérképezésére.

A Shiga prefektúrában fekvő Higashiōmi területén végzett ásatások során a több ezer éves veremházak maradványai között nemrégiben egy nőalakot formázó apró szobrot is találtak a régészek - adta hírül az NHK japán állami televízió.

Több mint egy évnyi kutatómunka és vizsgálat után még mindig nem nyert megerősítést, hogy a Shimane prefektúrában talált paleolit kori kőeszközök valóban Japán történelmének legősibb, embertől származó régészeti leletei, vagy több tízezer évvel fiatalabbak, mint azt először gondolták?

Szauna és fürdőépület maradványaira bukkantak a Kyōtoi Régészeti Kutatóintézet munkatársai a 16. századi Japán legnagyobb befolyású katonai vezetőjének egykori birtokán - adta hírül a Kyōto Shimbun.

Körülbelül 250 éve készülhettek azok a japán agyagfigurák és szerencseérmék, amelyeket Osaka területén fedeztek fel nemrégiben a helyi kulturális örökség hivatalának régészei.

Kezdetleges felhőkarcolónak is tekinthetnénk azt a pagodát, ami az ősi japán főváros területén épült a 11. század második felében.

Meglehet, hogy a Japán területén talált legrégebbi ősembermaradványok lesznek azok a csontdarabok, amelyek az Okinawa-szigetcsoporthoz tartozó Ishigaki egyik barlangjából kerültek elő.

Ismét új felfedezéssel gazdagodott a japán paleontológia: a főszigeteken először bukkantak a Ceratopsia alrendághoz tartozó "szarvas" dinoszaurusz maradványaira a Hyogo prefektúrai természettudományi múzeum munkatársai.

Különleges és nagy jelentőségű leletekre bukkantak Japánban Hyogo prefektúra múzeumának kutatói: egy körülbelül 900 éves sír feltárásakor korabeli ruhadarabok és piperekészlet került elő a föld mélyéről.

Úgy tűnik siker koronázza a Makimuku romjainál ásó régészek munkáját. Sakurai város oktatási tanácsának keddi bejelentése szerint a kutatók nemrégiben egy nagy alapterületű, 3. század elején épült "palota" maradványaira bukkantak.

Az ókori Japán területét benépesítő törzsek után kutató régészeti feltárások során gyűjtött ritkaságokból nyílik kiállítás a szigetországban. A tárlat legérdekesebb darabja egy körülbelül 1900 éves hajtincs.

Nem sikerült egyetlen korábban ismert fajhoz sem besorolni annak a dinoszaurusznak a maradványait, amelyet 1998-ban Ishikawa prefektúrában fedeztek fel japán régészek.

Megváltoztathatja a japán tudósok eddigi álláspontját a szigetország kőkorszaki történelméről a Dōshisha Egyetem régészeinek legújabb felfedezése: a Shimane prefektúrában található Sunabara romjainál végzett feltárások során a kutatók több pattintott kőeszköz darabjaira bukkantak.

Mezozoikus kőzetrétegekbe szorult borostyánok belsejében két eddig még ismeretlen hangyafaj fosszíliáit találták meg japán kutatók. A több mint 85 millió éve élt állatok a legősibb hangyamaradványok közé sorolhatók.