Versek

Admin, 2010, december 10 - 08:06 Sorsod

A jótett helyébe megvetést,
Gyanúsítgatást és lenézést,
Vad átkot vagy káromlást, szitkot
Szórt rád az ég. Mégis itt vagy még

Admin, 2010, november 16 - 19:21 Hozzád száll álmom

Ágyamon fekszem lehunyt szemekkel,
Rólad ábrándozom, mikor jő a reggel;
S lelkem az álmot napfénybe fonva,
Tehozzád küldi a horizonton túlra.

Admin, 2010, november 13 - 20:24 Köszönöm, hogy létezel

Nem is tudom, hol kezdjem.
Sok minden jár fejemben.
A gondolataim hozzád szállnak -
Ha lehunyom szemem, téged látlak.

Admin, 2008, május 2 - 07:50 Téli láng

Milliónyi csillag ragyog az éjben
És én csak állok némán és nézem
Hogyan pompáznak ott fenn az égen
Mint gyertyafények a sötétségben.

Admin, 2008, május 2 - 07:43 Kíváncsiság

Mi, emberek olyan kíváncsiak vagyunk,
Mindig valami „idegen” után kutatunk.
Megpróbáljuk a világot kiismerni,
De önmagunk titkait nem tudjuk feltárni.

Admin, 2007, december 2 - 23:16 TAO

- Hiszen Ég és Föld örök, s bennük a mindenség
Alkotni, adni s tovaszállni. Ez az igazi bölcsesség! -

Ne nézzetek rám titkon, figyelve,
Belsô lényem külsômrôl ítélve.
Hagyjatok végre szabadon élnem!
Ne akarjátok, hogy én is azt tegyem,
Amit ti: az árral sodródva,
Rohanva elôre az örök halálba.

Admin, 2007, december 2 - 23:09 Csak nézlek

Most itt vagy velem s én csak nézlek.
S – mint már ezerszer – hálát adok az égnek,
Hogy annyi üres éjjel, néma nap után
Hozzád vezetett, s boldogság köszöntött reám.

Most csak nézlek, nézlek Téged.
Érzem illatod, s már nem félek,
Hogy egyedül vagyok. Végre élek.
Dobban e szív és lángol e lélek.

Admin, 2007, december 2 - 23:07 Szárnyalás a világ felett

Volt amikor azt hittem mindennek vége,
Hogy e világon nincs semminek értelme.
Egyhangúan teltek az órák és a napok.
Nem tudtam miért élek, s azt sem, hogy ki vagyok.
S az idő csak rohant - homályos emlékek.
Nem történt semmi, ezek elveszett évek.

Admin, 2007, december 2 - 23:02 Haiku

Cseresznyeszirmok -
tavaszi szélben szállva

Admin, 2007, december 2 - 22:58 El innen!

El innen, messze! Messze!
Ez hamis istenek földje.
Nincs semmi ami megér egy életet:
Se szeretet... se tisztelet.

El innen! El, messze!
Egy tiszta, szabad földre,
Ahol az ember érző lény.
Nem érzelmi-fogyatékos, szegény!

Admin, 2007, december 2 - 22:57 Ragyogás

Egyszer – nem is oly régen,
Két kis csillag az égen
Vándorútra indult,

Admin, 2007, december 2 - 22:52 Lin-csi apát tanítása

A szavak csak rabigák;
bennük falak közé szorul a világ.
A szavak nem maguk a dolgok;
aki ezt nem érti, sosem lesz boldog.

Admin, 2007, december 2 - 22:48 Ősz

Őszbe fordult idő:
szomorú, színtelen.
Hideg, köd és eső
együtt jár szüntelen.

Admin, 2007, december 2 - 22:46 Hallgass a szívedre!

Amikor minden reggel ugyanúgy indul,
A szürke világ is unottan bámul,
És úgy érzed megöl a rohanás,
Tudd, van egy hely, ahol minden más.

Amikor az órák egyformán telnek,
Csak egy rabszolga vagy - ilyen az élet,
És azt hiszed, ez mindig így marad,
Ne add fel a reményt! Szedd össze magad!

Admin, 2007, december 2 - 22:44 Ős-erő

Évszázadok óta forr bennem
a vágy, ami életben tart engem
az idő sebes rohanásán át.
Ég! Fenn tartja önmagát.

Admin, 2007, december 2 - 22:36 Az ihletettek

Az ihletettek, kik egykor éltek
Most fenn az égen ragyogó fények.
Az emberekbõl - mikor Õk elmentek,
Kiveszett minden, mit addig ismertek.

Hisz' Ők még láthatták a rejtettet,
Éberen szemlélték az életet.
Lelkükben tartották az õs-rendet,
Az igaz nyugalmat s a bölcs csendet.

Admin, 2007, december 2 - 22:35 Mondd, hogy nem igaz

Azt mondod, nem hiszel a szerelemben.
S ezzel azt mondod, nem hiszel bennem.
Én azt mondom, nem hiszem el neked,
Mert a szerelem igenis ott rejlik benned!

Admin, 2007, december 2 - 22:22 Álmodj szépeket

Valahol, távol a való világon,
Messzi túl a képzelet-határon,
Van egy egészen picinyke ország.
A hely, ahol az álmokat írják.

Az éj képeit zsákokba varrják,
S aztán kis manók mind széjjelhordják.
Elviszik a világ minden részére,
S belehintik az éberek szemébe.

Admin, 2007, december 2 - 22:17 Szent Ügy

Fújtató paripák a földet tapossák.
Kevély daliák kardjukat forgatják.
Haldokló harcosok, megcsonkított testek,
Szent ügyért küzdöttek, „dicsõ hõsök” lettek.

Az egykor zöld mezõ most vértõl piroslik,
Madárdal helyett csak halálhörgés hallik.
A Nap könnyes szemét felhõkkel takarja,
A Föld kócos testét a halál szabdalja.

Admin, 2007, december 2 - 21:46 Neked adom lelkem

Csendes az éj, az égen ezer csillag.
A Hold égi útján felfelé ballag.
Telt arca fentrôl a Földre mosolyog,
Benéz az ablakon, szeme ránk ragyog.

Hûvös az éj, gyere, bújj ide mellém!
Én vigyázom álmod ezen az estén.
Csendes már minden, a nappal véget ért,
Helyét az estnek adta, aludni tért.