El innen!
El innen, messze! Messze!
Ez hamis istenek földje.
Nincs semmi ami megér egy életet:
Se szeretet... se tisztelet.
El innen! El, messze!
Egy tiszta, szabad földre,
Ahol az ember érző lény.
Nem érzelmi-fogyatékos, szegény!
El innen! Messzire, el!
Oda, ahol derűs a reggel,
Ahol nappal is boldog az ember,
És az éj félelmek nélkül jön el.
El messzire, innen el! Csak el!
Oly földre, hol még nem járt az ember.
Ahol érintetlen a természet,
Ahol a lélek szabadon élhet.
(1998. - Thalis Silvenier - Vándorlás ciklus)
